A Liberálisok több függetlenséget követeltek Angliától és Kanadából egy valóban szuverén országot kivántak faragni. Ez különösen érzékelhetö volt William Lyon MacKenzie King miniszterelnöksége idején.
A liberálisok egyik legnagyobb miniszterelnöke Pierre Trudeau volt, aki 1968-tól 1979-ig és 1980-tól 1984-ig vezette az országot. Mr. Trudeau egy "igazságos társadalmat" kivánt alakítani Kanadából. A liberális kormányfö idején Kanada hivatalosan kétnyelvü ország lett és ekkor vezették be a multikulturalizmust is. De Mr. Trudeau-nak--aki egy féle kanadai nacionalistának tekinthetö--többnyire rossz kapcsolatai voltak Québec tartománnyal, ahol egyre nött a szeparatista mozgalom. Az 1980-ban tartott népszavazáson legyözte a québeci szeparatista eröket.
A Liberális Párt 1993 óta van hatalmon. 1993-ban Jean Chrétien legyözte Kim Campbell konzervatív miniszterelnököt és azóta a liberálisok négy egymást követö választást nyertek. Hasonlóképpen Mr. Trudeau-hoz, Chrétien ministerelnök sem volt népszerü a szeparatizmus felé hajló Québecben. Az 1995-ös népszavazáson majdnem gyözött a szeparatista tábor--néhány ezer szavazattal kaptak kevesebbet mint a föderalisták. Azóta a Liberális Párt a legnagyobb szorgalmazója a centralizált, egyesült és föderálista Kanadának.
2003 óta Paul Martin miniszterelnök vezeti a liberális kormányt.