Tiltakozik a montreáli magyarság a főkonzulátus bezárása ellen.
Felháborodással és tiltakozással fogadta a montreáli magyar közösség a montreáli magyar főkonzulátus bezárásának hírét. A magyar kormány már október 25-én kezdte el a városban müködő magyar külképviselet felszámolásához szükséges egyeztetéseket. De Herédi István, a Montreáli Magyar Bizottság elnöke november 9-én arról adott tájékoztatást, hogy a bizottság, tagszervezetei útján, aláirásgyüjtésbe kezd és az aláirásokat mellékelő, tiltakozó levelet kiván eljuttatni a magyar kormánynak a főkonzulátus bezárása miatt. A Montreáli Magyar Bizottság legközelebbi, 2005. november 28-i ülésén napirendre tüzi a témát.
Herédi úr hevesen birálta a magyar kormány döntését e-mailen keresztül közzétett levelében. „A már elterjedt hír alapján tájékoztatom a montreáli illetve a québeci magyar közvéleményt, hogy a magyar kormány döntése alapján, többé-kevésbé azonnali hatályal bezárják a montreáli Főkonzulátust. A Montreáli Magyar Bizottság véleménye, hogy ezzel nemcsak a helyi magyarságot értékelték le, de az utóbbi, hosszú éveken keresztűl, aktívan és eredményesen dolgozó főkonzulok, a québeci kormány és társadalom irányában kiépített magyar kapcsolatokat rombolták le!" Valamennyi montreáli magyar egyesület részt vesz az aláirásgyüjtésben.
Néhány nappal a konzulátus bezárásának híre elött Bársony András, a külügyminisztérium államtitkára Montreálba utazott és a Magyar Krónika cimű közösségi kéthetilapnak a következőképpen nyilatkozott Mailáth Mária főszerkesztő Kanada és Magyarország kapcsolatait elemző kérdésére:
"Kanada nagyon fontos partner Magyarország számára nemcsak azért, mert mindkét ország a NATO tagja, hanem azért is, mert úgy érezzük, Kanada büszkén ápolja európai gyökereit. Több alkalommal meggyőződhettünk, milyen fontos Kanada számára a kapcsolat az öreg kontinenssel, s annak államaival. Magyarországnak sok közös dolga van Kanadával. Talán a legfontosabb az, hogy nagy magyar közösség él Kanadában, amelynek nagyon fontos, hogy tudják: az óhaza és az újhaza közötti kapcsolatok jók, s nem vesznek a távoli ködbe."
Mint ismert, a magyar államháztartási hiány magas aránya kényszeritette arra a külügyminisztériumot, hogy leépítéseket hajtson végre a külképviseleti struktúrában.