Kanadai Magyar Hírlap - Archív Index
December 15-én rendezték meg az első francia nyelvű televíziós pártvezéri vitát Vancouverben. Egy nappal később került sor az angol vitára, ugyancsak Vancouverben. A négy parlamenti párt vezetője vett részt a televízión közvetített angol és francia vitán és a francia verzión a szeparatista Bloc Québécois pártvezére, Gilles Duceppe, szerepelt a legjobban. Ez várható volt, hiszen a négy vezető közül Mr. Duceppe az egyedüli akinek a francia az anyanyelve. Paul Martin, liberális miniszterelnök is meglehetősen könnyedén fejtette ki gondolatait franciául és Jack Layton, a baloldali Új Demokrata Párt (NDP) vezetője a vita második felében látható magabiztosságot tanusított Kanada második hivatalos nyelvén. Stephen Harper konzervatív vezérnek voltak leginkább nehézségei a franciával, amelyet erős angol kiejtéssel beszélt. Legalább kétszer pedig
jelezte a moderátornak, hogy nem érti a franciául feltett kérdést. Az angol vitán a három nemzeti miniszterelnök-jelölt sokkal részletesebben tudta kifejteni politikájukat. Az első kérdés az azonosnemű házasságot érintette és ebben a témakörben Mr. Martin, Mr. Layton, valamint Mr. Duceppe a konzervatív álláspontot képviselő Mr. Harper ellen fordult. Mr. Harper személyes okok miatt ellenzi az azonosneműek házasságát és megigérte, hogy amennyiben pártja hatalomra kerül, parlamenti szavazáson döntenének a házasság hagyományos értelmezésének visszaállításáról. Martin miniszterelnök hevesen bírálta a konzervatív vezért. „Ha Ön nem tudja megvédeni a jogok és szabadságok chartáját, akkor fel kell tenni a kérdést: minek kiván miniszterelnök lenni?”—mondta Martin miniszterelnök Mr. Harpernek az egynemű házasság kapcsán. De Mr. Harper rámutatott arra a tényre, hogy több tucat liberális képviselő is ellenzi az egynemű házasságot vallási, vagy egyéb okok miatt.
A vita másik, központi témája a kanadai patriotizmus és a nemzetiegységet veszélyeztető québeci szeparatizmus volt. Mr. Martin intézett néhány csípős szót a szeparatista vezetőhöz. „Ön nem fogja elvenni tőlem az én országomat valamilyen trükkös, megtévesztő kérdés által. Ez az én országom. Gyermekeim Québec-ben nevelkedtek és Ön nem folyamodhat valamilyen hátsó megoldáshoz, hogy elvegye az én országomat, vagy hogy québeci családokat osszon meg e kérdésen--”tiltakozott a liberális miniszterelnök a québeci leszakadást igérő Mr. Duceppe-nek. Mr. Duceppe elmondta, hogy nagyon tiszteli Kanadát, de szerinte Québec mégis le fog vállni. „Québec nem felsőbbrendű, vagy alsóbbrendű, csak egyszerűen más”—nyilatkozott angolul Mr. Duceppe. Mr. Harper figyelmeztette Mr. Martin-t, hogy éppen a liberális kormány korrupciós ügyei Québecben növelték a szeparatizmus veszélyét.
A szeparatizmus mellett szintén megvitatásra került a manapság rendkivül mértékre leromlott kanadai-amerikai viszony. Mr. Harper szerint a probléma a liberális kormány és a miniszterelnök nyilt Amerika-ellenessége. „A miniszterelnök egy hamis és vakmerő szópárbajba keveredett ami nem segíti a gazdaságot, sem pedig a kanadai érdekeket.” Mint ismeretes, éppen néhány nappal a vita előtt, az amerikai nagykövet figyelmeztette Mr. Martin miniszterelnököt, hogy a választási kampány Amerika-ellenessége károkat okozhat a két ország közti viszonyban. Mr. Layton pedig álszentnek nevezte azt, hogy Mr. Martin bírálta az Egyesült Államokat a környezet és Kyoto körüli álláspontjuk miatt, amikor Kanadában 24 százalékkal nőttek az üzemanyag kibocsátások.
Mr. Martin szerint a liberális kormány a haladás és a nemzetiegység utján kivánja vinni az országot. Többször rámutatott arra a tényre, hogy a G8-as országok közül a kanadai gazdaság a legegészségesebb, évek óta nincsen deficit és minden évben többletek vannak. Ezen kivül szerinte a kanadai társadalom model és a békés, befogadó multikulturalizmus sokkal sikeresebb mint az Európai Unió (és különösen Franciaország) próbálkozásai e területen.
A második angol és francia vitákra január közepén kerül sor, néhány nappal a január 23. választás előtt.
A konzervatívok szerint erősíteni kell Kanada szuverenitását
2005 december 15-én, a Ontario tartománybeli Trenton bázison jelentette ki Stephen Harper, konzervatív miniszterelnök-jelölt, hogy amennyiben az ő pártja kerül hatalomra, jelentősen többet költene a kanadai hadseregre és ezzel erősítené Kanada függetlenségét. A „Kanada elsőnek” (Canada First) nevet viselő konzervatív nemzetvédelmi stratégia értelmében számos új hadirepülőt vásárolna a kormány, egy új 650 fős légi zászlóaljt hozna létre és fokozatosan kicserélné az öregedő, jelenleg haszálatban lévő C-130-as Hercules repülőket. Ezen kivül Mr. Harper kijelentette, hogy pártja megduplázná a DART nevű katasztrófa segélybrigád kapacítását.
„Annak érdekében, hogy valóban függetlenek lehessünk, be kell tudni vetni haderőinket bárhol és bármikor amikor ez szükséges”—mondta a konzervatív vezér. Mr. Harper szerint egy nagy szégyen, hogy Kanada orosz Antonov gépeket kellett, hogy béreljen és, hogy a kanadai katonák amerikai repülőkön stoppolva utaznak tengerentúlra. A konzervatív terv 1,8 milliárd dollárral növelné a hadsereg évi büzséjét és egy újabb 15 ezer fővel növelné a kanadai hadsereg létszámát. Mr. Harper szerint a liberálisok elhanyagolták a hadsereget 12 éves kormányzásuk alatt. Riporterek kérdéseire válaszolva, a konzervatív vezér hangúlyozta, hogy amennyiben kormányfő lesz, nem küldene kanadai katonákat Irakba. Ismeretes, hogy 2003-ban Mr. Harper támogatta Kanada résztvételét Irakban, de Jean Chrétien, az akkori liberális miniszterelnök határozottan ellenezte a háborút és megtagadta az ország részvételét.